kotorék eb: A vadászoknak a XVIII. Századra a szelektív tenyésztés révén sikerült megrövidíteniük a kopók hosszú csontjait: így alakult ki a tacskó, amely akár a föld alá is követte a vadat, például a borzot, rókát. A gyalogos vadásznak könnyebb volt követni ezeket a kurta lábú kutyákat, amelyek akár a vackában is megtámadták a zsákmányt. A német erdészek és vadőrök később tovább csökkentették a tacskó méretét, így alakult ki a kaninchen (nyúlász) tacskó. Ez a kicsi kutya még az üregi nyulat is képes követni vackába. A tacskó vadászat közben harcias, de az embernek kedves, hűséges társa.
Tacskó, mint társ: A tacskó nagyon ragaszkodó, hűséges fajta, minden egyede önálló egyéniség. A családtagként felnevelt tacskó kellemes társ, de egyben erőteljes, mozgáskedvelő házőrző is. A betolakodók észlelése esetén azonnal hangosan csaholni kezd. A tacskó ideális háziállat a városlakók számára is, akik otthonuk környékén gyakran tudják sétáltatni kedvencüket. A tacskót rendszeresen mozgatni kell, különben könnyen elhízik.
család tagja: Ne feledkezzünk meg arról, hogy a helyes kis kölyökből idővel felnőtt kutya lesz és akár hosszú évekig nekünk, kell majd gondoskodnunk róla. A kutyáért élete végéig felelősséggel tartozunk! Nekünk kell etetni, sétáltatni, nevelni és boldoggá tenni öreg napjaiban is. Vegyük figyelembe mennyi időt, tudunk majd kutyánknak szentelni, mennyi hely van számára lakásunkban, kertünkben. A kutya meg is betegedhet ilyenkor gondolni, kell az állatorvosi ellátás költségére. Ne becsüljük le a tacskó étvágyát sem, mérete ellenére meglepően jó étvágyú fajta. hordozható jó barát: A kicsiny kaninchen, vagy a törpe tacskó kiválóan megfelel kis lakásban élő városlakóknak. Aki szívesen jár kirándulni, vagy sokat utazik, nem kell, hogy tacskóját magára hagyja. A tacskót szállítódobozban, vagy ölben a repülőn is a fedélzeten lehet szálítani.
önálló egyéniség: A tacskó magabiztos, könnyen lelkesedő fajta, ezért a következetes nevelés elengedhetetlen ahhoz, hogy tacskónk váratlan helyzetekben is megbízható, sok örömöt okozó társunk legyen. A kutyát azonban meg kell tanítani a helyes viselkedésre.
mozgékony természetű fajta: A ma elsősorban kedvencként lakásban, kertben tartott tacskót elsősorban vadászkutyának tenyésztették ki. Ez a fajta még ma is a legügyesebb és legkedveltebb német kotorékeb és mai napig alkalmazzák eredeti feladatkörében éles vadászatokon. Kis termete ellenére a tacskó nem öleb és a kutyák többségéhez hasonlóan sok szabadtéri mozgásra van szüksége. Tacskónk előszeretettel veti bele magát a vízbe, vagy kutat a sűrű aljnövényzetben „zsákmány” után. A kirándulás után számítsunk arra, hogy alaposan meg kell tisztítani kutyánkat a rárakódott sártól és piszoktól.
hűséges házőrző: Manapság a kutyák többségét társként tartják, de azok nem csupán örömet szereznek gazdáiknak, hanem éber természetük és kifinomult érzékeik révén védelmet is nyújtanak. Veleszületett hajlamainál fogva már a kölyök tacskó, illetve még a törpetacskó is igazi „őrkutya”: elszántan védi otthonát (sokszor gazdáját is), figyelmezteti gazdáját, ha valaki közeledik. A tacskók rendszerint éber őrök és lelkesen ugatnak. (Azt hogy a tacskó ugatós a vadászatokon és versenyeken használjuk ki általában. Pl. dermedtre csaholás vezetékmunkánál, vagy a róka kiugatása műkotorékban. Éles helyzetben a vadász így találja meg a sebzett vadat az erdőben, illetve a kotorékból kihajtott dúvadat így tudja elejteni.) Arra azonban feltétlenül meg kell tanítani kutyánkat, hogy ne vigye túlzásba a csaholást. Jellemük fejlődéséhez a más állatokkal és idegen emberekkel való korai találkozások nélkülözhetetlenek.
rövid, szálkás, vagy hosszú szőr? Már első pillantásra is feltűnő a különbség a rövid, a hosszú és a szálkás szőrű tacskó között. A rövidszőrű változat szőre igényel legkevesebb törődést, viszont ez a szőrtípus a legsérülékenyebb. A rövidszőrű kutyák nehezen viselik a hideget és könnyen megfázhatnak a hidegben. Mielőtt eldöntenénk, milyen tacskót szeretnénk, tudjuk meg, melyik szőrtípus mennyi és milyen ápolást igényel. Valószínű, hogy a legismertebb változat, a rövidszőrű tacskó volt a fajta első képviselője, s belőle hozták létre szelektív tenyésztéssel a hosszúszőrű és szálkás szőrű változatot. A rövidszőrű tacskó szőrzete bársonyosan finom tapintású, a fajtára jellemző eleven, kíváncsi természetének köszönhetően remek társ. A hosszúszőrű tacskó kialakulásáról nem sokat tudunk, valószínűsíthető, hogy szőr kialakításához a spánielt használták. A szálkás szőrű tacskót már a XVIII. századtól említik, mégis ez a legújabb tacskófajta. A szálkások jó természetű, különleges tekintettel rendelkező kutyák, melyet a kifejezett szemöldök és pofaszakáll kölcsönöz nekik. A szálkásszőrű tacskó barátságos arckifejezése jól tükrözi a fajta hűséges és megnyerő jellemét, éber, tanulékony és gyengéd természetét.
Kis tacskó, nagy tacskó: A tacskónak több méret- és szőrváltozata van. Magyarországon hivatalosan az FCI standard alapján 9 fajta tacskót ismernek el. A normál méretűek: standard rövidszőrű tacskó, standard hosszúszőrű tacskó, standard szálkásszőrű tacskó. A „közép” méret: törpe rövidszőrű tacskó, törpe hosszúszőrű tacskó, törpe szálkásszőrű tacskó. A legkisebbek a nyúlász tacskók: kaninchen rövidszőrű tacskó, kaninchen hosszúszőrű tacskó, kaninchen szálkásszőrű tacskó.
Egyes országokban csak két méretet különböztetnek meg. A fajtába sorolás sem egyforma minden országban, míg Nagy-Britanniában és az USA-ban a testsúly a döntő, hazánkban a mellkas körmérete és a testsúly felső határa a döntő. A kaninchen tacskó mellkas körmérete nem haladhatja meg a 30 centimétert, a testsúlya, pedig maximum 4,5 kg lehet.
Színválaszték: A tacskó fajtában nemcsak méretben, szőrtípusban, hanem a gazdag színválasztékban is válogathatunk ízlésünknek megfelelőt. Az egyszínűek lehetnek csokoládébarnák, vagy a vörösnek valamely árnyalatai. A kétszínűeknél leggyakoribb a fekete – cservörös szín. A tigriscsíkos szőrzetet a nagyjából egyenlő arányban keveredő fekete és világosabb szőrszálak adják. A harlekinfoltos szőrzetben viszont az azonos színű szálak alkotnak nagyobb foltokat. A rövidszőrűeknél leggyakoribb a fekete – cservörös tűzéssel, illetve a vörös és barna szín árnyalatai. Ez a színkombináció jellemző a hosszúszőrűekre is. A szálkás tacskó legjellemzőbb színe a vaddisznó szín, amely nem véletlen kapta nevét. Ránézésre és tapintásra is olyan, mint a vaddisznó kemény sörtéje. Találkozhatunk vörös (csoki, avar, vagy lomb színnek is nevezik) és fekete színekkel is.
színezet öröklése: A kölykök szőrzetének színét a szülőktől örökölt gének határozzák meg. Egyes színek dominánsak (uralkodók) más színek felett. Például egy vörös színű szülőktől származó vörös kutyát pároztatunk egy fekete – cser vörös színűvel, az összes kölyök vörös színű lesz, bár hordozni fogják a fekete – cser vörös szín génjeit is. E kölykök leszármazottai között azonban újra lehetnek fekete – cser vörös kölykök. A tigriscsíkos szín domináns az összes szín felett.
Külső és személyiség: A tacskó jellemére a mérete és a szőrváltozata is hatással lehet. A kutatók és tenyésztők egybehangzóan állítják, hogy határozott vérmérsékletbeli különbségek lehetnek az eltérő méretű tacskók között, valamint különbség van rövidszőrű, hosszúszőrű, illetve a szálkásszőrű tacskó jellegzetes tulajdonságai között. A különböző szőrtípusú tacskó ugyanazoktól az ősöktől származik, mégis határozott jellembeli különbségek mutatkoznak. Általában a szálkás szőrű tacskó tanítható a legjobban és a hosszúszőrű tacskó a legközömbösebb, legfüggetlenebb személyiség. A fajtán belül a rövidszőrű kutyák védik legjobban a sajátjuknak tartott területet és ők a leghajlamosabbak az ugatásra is. Azt mondják a gazda személyisége a kutyára is átragad, így békés barátságos gazdának a kutyája is békésebb, barátságosabb. A szakemberek is úgy vélik, hogy a tanítás szerepe legalább olyan fontos, mint az öröklött hajlamé. A már korán határozott, következetes, de nem durva „alapkiképzésben” részesített, egészséges környezetben tartott, kielégített mozgásigényű kutya nagyobb valószínűséggel lesz alkalmazkodó, nyílt és elégedett.
nemek összehasonlítása: A tacskó kan és szuka viselkedésében néha határozott különbségek figyelhetők meg. A kan tacskó alig valamivel nagyobb a szukánál és ahhoz hasonlóan eleven természetű. A nemek között gyakorlatilag nincs eltérés a tanulékonyság, az agresszivitás, az idegesség, a játék és a simogatásra iránti vágy terén. A tacskó szukák általában barátságosak és tanulékonyak, bár megőrzik függetlenségüket. A tenyésztők szerint a szukák – változattól függetlenül – a kanoktól egy kicsit kevesebb mozgással is beérik. A kanok általában magabiztosabbak, mint a szukák és hajlamosabbak az ugatásra. Saját területükön belül a kanok az idegenekkel szemben is gyanakvóbbak, viszont sok más fajtával ellentétben nem hajlamosak a szukákkal szembeni domináns viselkedésre.
A nemekhez kötődő esetleges betegségek: Az ivari hormonoknak számos betegség kialakulásában van szerepük. A szukáknál emlőrák, vagy gennyes méhgyulladás, a kanoknál daganat a végbél környékén és a herékben, prosztatagyulladás fordulhat elő, mint jellemző ivari megbetegedés. Ha biztosan soha nem akarunk kölyköt az ivartalanítással, elkerülhetjük a nemhez kötődő betegségeket. Ivartalanítás után azonban figyelnünk kell a kutyánk étrendjére, nehogy elhízzon. Ivartalanított kutyáknak egyes vezető kutyatáp forgalmazó cégek gyártanak nekik megfelelő, a megváltozott hormonháztartáshoz igazodó speciális tápokat.
Kölyköt, vagy felnőtt kutyát? Tagadhatatlan, hogy a tacskó kölykök bűbájosak, de rendkívül elevenek is, ezért sok időt és figyelmet kell rájuk fordítanunk, amíg megtanulnak „viselkedni”. Gondoljuk át képesek vagyunk-e rá, hogy következetesen felneveljünk egy tacskó kölyköt. Ha inkább egy már képzett felnőtt kutyát szeretnénk, tudjunk meg előre minél többet személyiségéről, hogy meg tudjuk nekünk való-e. Egy felnőtt kutya ugyanúgy lehet hűséges és boldog társunk egy életen át.
Beilleszkedés otthon: Az új kölyök hazaérkezéskor általában nem találja helyét, ismeretlen környezet és szagok veszikkörül. Kérjünk a tenyésztőtől egy törölközőt, vagy pokrócdarabot ami „alom illatú”. Tegyük számára otthonosabbá az új környezetet azzal, hogy kezdetben csak a lakás egyetlen szobájában tartjuk, és saját „vackot” biztosítunk számára – lehetőleg egy biztonságos kutyaketrecet (szoba kennel) és tegyük bele a törölközőt. A helyére tegyünk neki megfelelő ételt, mindig friss vizet úgy, hogy ne tudja kiborítani és elegendő biztonságos játékot. Hagyjuk nyitva a ketrecet. Egyik felébe tegyük a fekhelyét a másik felébe újságpapírt, hogy a kiskutya oda piszkítson. A kölyökkutya számára mindig az anyjától és testvéreitől távol töltött első éjszaka a legnehezebb, de végül meg fog nyugodni és elalszik. Ha lehet olyan helyen, legyen a ketrec, hogy rálássunk az új jövevényre. Ha kipihente magát ismertessük fokozatosan össze a család többi tagjával és a többi háziállattal. Pár nap alatt be fog illeszkedni és már nem fognak hiányozni testvérei sem. Feltétlenül vigyük el állatorvoshoz és vizsgáltassuk meg. Beszéljük meg az állatorvossal milyen védő oltásokat, kell kapnia és, hogy mikor. Kérjük, meg mindig írja be az oltási könyvbe a következő oltás dátumát. Féregtelenítsük is a kiskutyát az állatorvos tanácsára.
Korai nevelés: A tacskó nagyszerűen nevelhető kutya és szívesen tanul, ha dicsérettel, finomságokkal, vagy játékokkal jutalmazzák. Az óvatos szobatisztaságra szoktatást és engedelmességre nevelést rögtön a kölyök megérkezése után kezdjük el. A megfelelő szociális fejlődés érdekében, pedig gondoskodjunk arról, hogy rendszeresen találkozzon „idegen” emberekkel és állatokkal. Ha elégedettek vagyunk kis kutyánkkal, dicsérjük őt hanggal, simogatással. Már a nyolc hetes kölyök is megérzi azt, ha elégedettek vagyunk viselkedésével. A simogatás nagyon hatásos jutalmazási forma, a tacskókölyök kifejezetten vágyik a gyakori érintkezésre gazdájával. Minden kölyök más, nekünk kell rájönnünk mivel tudjuk legjobban motiválni. Van olyan kis kutya, amelyet finomságokkal a legkönnyebb nevelni. A kölyök egészen kicsi korától képes tanulni és csak más kutyákkal való folyamatos kapcsolat során tanulhatja meg, hogyan viselkedjen majd felnőtt kutyaként. Ha nincs másik kutyánk, kérjük meg állatorvosunkat, hogy segítsen „kölyökbulikat” szervezni, ahol hasonló korú kutyusok játszhatnak együtt. Ha lakóhelyünkön van kutyaiskola, látogassunk ki és érdeklődjünk, mikor van „kutyaóvoda”. Általában a hétvégén a felnőtt kutyák foglalkozása előtt szoktak lenni ilyen alkalmak. Sétáltatáskor próbáljuk elkerülni a harcias, agresszív kutyákat az ilyen találkozás nagyon mély nyomot hagyhat a kiskutyában és akár végzetes is lehet számára.
Biztonságos játékok: vadászkutya lévén a tacskó imádja a játékokat, különösen azokat, amelyek sípolnak. Kutyánknak több játékszert válasszunk, amelyeket kergethet, visszahozhat, rágcsálhat. Ügyeljünk rá, hogy a játék biztonságos legyen. Ne tudja lenyelni, kiszedni a sípot és azt lenyelni, vagy kitörni a fogát. Fogváltáskor vigyázzunk a 'huzakodós' játékokkal, mert a fogak még sérülékenyek, ki is eshetnek, illetve a játék fájdalmat is okozhat a kölyöknek. Vigyázzunk kis tacskónk ugyan akaratlanul, de ott tesz magában kárt, ahol csak tud.
Az első lépések a szabadban: A kölyöknek már egészen fiatalon meg kell ismerkednie a lakáson kívüli élettel. Más kutyákkal való találkozás előtt ellenőrizzük, hogy kis tacskónk megkapta-e az összes szükséges védőoltást és lássuk el kutyánkat megfelelő azonosító jelzéssel. Jól nevelt és megfelelően szocializált kutyákkal találkozva, a kölyök biztonságos körülmények között szokhat hozzá az új helyzetekhez. Azonosító jelzésként használhatunk gravírozott, vagy tartályszerű medált. Mindkettőnél fontos, hogy tartalmazza az alapvető információkat, ha a kutya elveszik. A tulajdonos neve, címe, telefonszáma minimum legyen feltüntetve. A csavaros azonosítók a játék közben kicsavarodhatnak, cseppentsünk egy csepp körömlakkot a menetre. Tartós módszer az üvegbevonatú parányi mikrochip, mely szintén tartalmazza a szükséges adatokat. A mikrochipet fájdalommentesen a nyak bőre alá ültetik be. A szerkezet biztonságosan tárolja az adatokat, melyeket utána egy kézi leolvasóval lehet „elolvasni”. A tetoválás szintén jó módszer az azonosításra, tacskónál a fülcimpa belső felére szokták helyezni. Séta közben a kölyök nem csak kutyákkal, hanem emberekkel is találkozik. A tacskókölyök nagyon bájos, így simogatásra készteti az embereket. Ez azonban a kölyök számára félelmetes is lehet. Kérjük meg a közeledőt, hogy guggoljon le a kutyához és várja meg, hogy az alaposan megszaglászhassa őt. Csak ezután simogassa meg a kölyköt. Ne hagyjuk, hogy az emberek túláradó szeretetükkel „lerohanják” kiskutyánkat.
A kutya a szabadban: Önmagunk, kutyánk és mások biztonsága érdekében midig tartsuk szemmel tacskónkat. Ha nyaralni megyünk, és kutyánkat nem visszük magunkkal, gondoskodjunk róla, hogy a kutyánk távollétünkben is jól érezze magát. Mindig biztosítsunk nyugodt, veszélyforrásoktól mentes környezetet a kutyánknak. Ha távollétünk alatt kutyánkat panzióba szeretnénk elhelyezni, látogassuk meg az ajánlott kutyapanziót és győződjünk meg róla, hogy mindenben megfelel kedvencünknek. Ha sikerült választani, vigyünk magunkkal a távollét idejére elegendő eledelt a kutyának, kosarát, párnáját, játékait, hogy az új környezet ne legyen számára teljesen idegen. Legyünk tekintettel másokra. Mindig tartsuk be a lakóhelyünkön a kutyákkal kapcsolatos előírásokat, takarítsuk össze az ürüléket kutyánk után, ha az elvégezte dolgát. Mindig legyen nálunk kutyaürülék összeszedő. Ez a kis szerkezet nagyon praktikus, akár zsebben is elfér.
A kutyát már kiskorától szoktassuk hozzá az autóhoz, hogy szívesen utazzon velünk. Soha ne hagyjuk a kutyát az autóban szabadon, még az ölünkben tartva sem. Rendkívül balesetveszélyes! A tacskók szállítására tökéletesen megfelel egy kis méretű szállítódoboz. Tegyük a hátsó ülésre a szállítódobozt és csatoljuk be a biztonsági övet úgy, hogy átbujtatjuk a szállítódoboz fülén. Ez nagyon fontos, mert így nem esik le a kutya egy-egy fékezésnél. A szállítódoboz azért is jó, mert sáros időben nem piszkolja össze a ruhánkat, vagy ha olyan személy utazik velünk, aki nem szereti a kutyát, nem érzi kellemetlenül magát, mert kutyánk összenyalja és végül, de nem utolsó sorban nem lesz az egész autó kutyaszőrös. Soha ne hagyjuk meleg, vagy napos időben kutyánkat az autóban még árnyékos helyen sem. A kutya csak talppárnáin keresztül tud verejtékezni, ezért a hőfeleslegtől csak lihegéssel szabadulhat meg. Nagy melegben testhőmérséklete igen gyorsan, akár percek alatt veszedelmes szintre emelkedhet, és ha nem tud kijutni, elpusztul.